A szénhidrátot, mint a fehérje és zsír melletti harmadik makrotápanyagot, egyfajta mumusként kezelik sokan. De vajon van valóságalapja a szénhidrát utálatának?

Mi a szénhidrát?

A szénhidrát szén, hidrogén és oxigén tartalmú szerves vegyület, amelyek a természet útján növényi fotoszintézis útján keletkeznek. Három fő csoportja a cukrok, a keményítők és a rostok. A szénhidrátok sejtjeink éltető forrásai. Ebből jut energiához az agyunk, az izmaink és vörösvértesteink.

Milyen szénhidrát létezik?

Különbséget kell tenni teljes értékű és finomított szénhidrátok között. A teljes értékű szénhidrát a természetben is megtalálható, „natúr” formájában fogyasztott táplálék, mely tartalmaz rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat is. Ezek egyenletesen látják el a testet energiával és hosszabb ideig keltenek jóllakottság érzetet. Ilyenek a zöldségek, a gyümölcsök, a teljes értékű gabonák. A finomított szénhidrátok az értékes anyagoktól megfosztott, valódi tápanyagot nem tartalmazó szénhidrátok. Ilyenek a fehérlisztből készült péksütemények, tészták, ropik, rágcsák, cukros üdítőitalok, és a lista valószínűleg végtelen lehetne.

Minden szénhidrát hízlal?

A hízásnak egy nagyon egyszerű képlete van: Több energiát juttatunk a testünkbe, mint amennyit az képes elégetni. 1 g szénhidrát kalóriaértéke 4,1 kcal 1 g fehérjéé 4,1 kcal és 1 g zsíré 9,3 kca. Mivel a finomított szénhidrátok később okoznak jóllakottság érzetet, és hamarabb is érzünk utánuk éhségérzetet, ezért többet tudunk belőle megenni. Így könnyen túllépjük azt a mennyiséget, amennyit testünk eléget egy nap. Ezen kívül a kenyeret valószínűleg nem önmagában esszük, így a rákent vaj, a zsíros sajtok, felvágottak, feldolgozott, adalékanyagokban dús élelmiszerek jócskán megdobják az elfogyasztott ételünk kalóriaértékét. A szervezetünk testsúlykilogrammonként 15 g szénhidrátot képes elraktározni az izomsejtekben és glikogén formájában és rendkívül sok többlet szénhidrátot képes tárolni. Ez az azt jelenti, hogy nem szívesen alakítja át a szénhidrátot zsírrá. Ha folyamatosan többlet kalóriát viszünk be, akkor viszont valóban zsírrá alakítja át a szervezet. Tehát a szénhidrát önmagában nem hízlal.

A szénhidrát glikémiás indexe

Léteznek olyan szénhidrátok, amelyek képesek hirtelen megemelni az inzulint és a vércukorszintet. Ezen tulajdonságuknak a mértékét úgynevezett glikémiás indexszel jelölik ezen szénhidrát fajtákat. A magas értékűek többségében a finomított szénhidrátok, de léteznek olyan gyümölcsök is, amelyeknek viszonylag magas a glikémiás indexük. Ha ezen gyümölcsök mellé fogyasztunk rostosabb vagy magasabb fehérjetartalmú ételeket fogyasztunk, akkor lelassíthatjuk a felszívódást.